ÓDA A KILÁTÁSHOZ A MATEKTEREM ABLAKÁBÓL

Napsütötte betonpadok
Melletük sakktábla-asztalok,
Száz meg száz grafittit
fújt előttünk
spayvel az elődünk:

"Joanne love Richie
Punk a király
Atom a brutál
meg
Amber büdös kurva."

Száraz leveleket, nejlonzacskókat
Zörget a szél a parkban
Öltönyös pasik utolsó tincseit
is félrefújja kopasz,
rózsaszín fejükről.
Cigis dobozok, eldobott rágók
borítják a szürke járdát.

Eszembe jut:
Mit számít, hogy nem lineáris az egyenlet, ha bármely változót
hatványra emelünk?
Úgyis mind meghalunk.